Ha elk�s�red anyuk�dat a bev�s�rl�k�zpontba, vagy bem�sz a z�lds�ges �zletbe, tapasztalhatod, hogy milyen sokf�le gy�m�lcs�t lehet t�len is kapni. Hogyan lehets�ges ez?
Hiszen a t�jat vastag h� fedi, de legal�bbis gyakran fagyott a f�ld. Hogyan terem meg akkor
a sok sz�l�, a dinnye �s m�s finoms�gok? Honnan van mindig ban�n meg kivi a z�lds�ges
pultokon? Ezek a gy�m�lcs�k bizony nem n�lunk teremnek. Hossz� utat tesznek meg, am�g
t�voli orsz�gok �ltetv�nyeir�l az �zletbe ker�lnek.

Friss-e a friss gy�m�lcs?
N�ha t�bb h�t is eltelik a leszed�st�l addig a pillanatig, am�g befalatozzuk �ket. Frissnek teh�t semmik�pp nem mondhat�k! Vajon mit�l van, hogy ezek a gy�m�lcs�k t�bbezer kilom�ter utaz�s ut�n is frissnek t�nnek? K�pzeld el, milyen lenne egy kos�rka friss eper vagy s�rgabarack, ha fogyaszt�s el�tt k�rbeaut�zn�nk vele az orsz�got. H�t, igen, az �t v�g�re legink�bb lekv�rnak volna csak j�. A z�lds�ges pulton mosolyg� gy�m�lcs�k viszont �pek �s �ltal�ban nagyon is frissnek l�tszanak! Ennek megvan a maga tr�kkje! Legt�bbj�ket, p�ld�ul a ban�nt m�g �retlen�l szedik le, �s utaz�s k�zben vegyszerekkel �rlelik. Ahhoz is a vegyi anyagok seg�ts�ge kell, hogy a szed�st�l a fogyaszt�sig eltelt hossz� id� alatt ne kapjanak fert�z�st. A vil�gj�r� gy�m�lcs�kkel teh�t a sokat emlegetett vitaminokon k�v�l j� adag vegyi anyagot is magunkhoz vesz�nk.

�s vajon eg�szs�ges-e?
Aki id�ig jutott, m�r tudja is a v�laszt. Ha t�nyleg az eg�szs�g a c�l, akkor jobban j�rsz ha, olyan gy�m�lcs�t v�lasztasz, ami hazai t�jon termett. Neh�z persze eld�nteni, melyik term�k honnan �rkezik. De van egy biztos m�dszer: ha ismered a gy�m�lcs�k term�szetes �r�si idej�t a mi �ghajlatunkon, akkor nem keresel janu�rban epret, mert tudhatod – az csak t�l�nk t�vol teremhetett, vagyis vil�gj�r� gy�m�lcs.

�s mi a baj a vegyszerekkel?
A vegyi anyagok, amelyek megk�nny�tik, s�t n�ha megmentik az �let�nket, bizony nagyon sok bajt is okoznak. Tal�n a leg�rdekesebb p�lda az a rovar�l� szer, amely t�bb milli� ember �let�t mentette meg Indi�ban azzal, hogy „egy csap�sra” k�pes volt elpuszt�tani – nem hetet, hanem milli�nyi mal�riasz�nyogo t, amelyek nemcsak kellemetlenek, hanem gyakorta hal�los betegs�get is terjesztenek. Ett�l kezdve szerte a vil�gban haszn�lt�k ezt a vegyi anyagot rovarirt�k�nt a haszonn�v�nyek v�delm�re. A szer neve DDT.

Ez nagyon j� – hol itt a probl�ma?
N�h�ny �vvel k�s�bb az Egyes�lt �llamokban, a Mexik�i-�b�l partvid�k�n arra figyeltek f�l a k�rny�ken lak�k, hogy egyre kevesebb a pelik�n a part menti erd�kben. A tud�sok kutatni kezdtek. Kider�lt, hogy a madarak az�rt fogynak, mert a f�ldekre sz�rt DDT az es�vel bejut a tengerbe, a halak test�be, onnan meg a halev� pelik�nok test�be. Hat�s�ra a madarak kevesebb meszet termelnek, ez�rt toj�saik h�ja nagyon v�kony lesz. Amikor a toj�k r��lnek a toj�saikra, hogy kik�lts�k azokat, a toj�sok �sszenyom�dnak �s a leend� fi�k�k elpusztulnak m�g miel�tt kikelhetn�nek. Szeg�ny pelik�n anyuk�k! Mire a tud�sok r�j�ttek erre, addigra a Mexik�i-�b�l menti pelik�nok csaknem kipusztultak. Persze nemcsak a pelik�nok j�rtak �gy, hanem �ltal�ban a ragadoz� madarak, mert test�kben a sok elfogyasztott
�llatb�l sz�rmaz� vegyi anyag sokszorosan �sszegy�lt. Valamit tenni k�ne! A tud�sok azt k�rt�k, hogy ne lehessen t�bb� ezt a vesz�lyes szert haszn�lni. Sok embert kellett meggy�zni�k �s nem volt k�nny�, a f�ldet m�vel�k nagyon el�gedettek voltak a szerrel. K�pzelj�tek el, hogy v�g�l a vil�gon els�k�nt Magyarorsz�gon tiltott�k be a DDT haszn�lat�t. Ez m�g 1968-ban t�rt�nt. N�h�ny �v m�lva az Amerikai Egyes�lt �llamokban �s Eur�pa legt�bb orsz�g�ban kivont�k a forgalomb�l.

A DDT azonban nem t�nt el
Hanem f�lhalmoz�dik az �l�l�nyek test�ben. Az ember�ben is. K�pzelj�tek el h�rom �vvel ezel�tt Angli�ban 150 embert vizsg�ltak meg �s k�z�l�k 136 test�ben megtal�lt�k a DDT maradv�nyait. Gondolj�tok meg! T�bb mint 30 �vvel azut�n, hogy Eur�p�ban �s Amerika �szaki r�sz�n senki nem haszn�lja. Ha k�v�ncsi vagy mi�rt baj ez, akkor b�ng�sz az interneten. Ha a keres�be be�t�d: „a DDT eg�szs�gk�ros�t� hat�sa”, sok �rdekes cikket fogsz tal�lni.