Buffon fle tproblma
Ez egy ltszlag hihetetlen trtnet. Hogy mirt, az nemsokra kiderl…
De kezdjk egy kicsit messzebbrl. A PI, a kr terletnek kiszmtsakor jelent meg, mint problma. Mr az i.e. 2000 krli idkbl szrmaz egyiptomi Rhind papiruszon tallhat egy kplet, ami ezen problma megoldsra vonatkozik. Alkalmazva a kpletet 3,1605 rtket kapunk, ami ebben az idben csodlatos pontossgnak szmtott…
Ugyanekkor Mezopotmiban egy lnyegesen durvbb kzelt rtket hasznltak, s szinte minden orszgban, minden matematikval foglalkoz tuds ms s ms kzeltst hasznlt.
Knban a Han-dinasztia alatt elrendeltk a mrtkegysgek egysgestst. Ezt a munkt Liu Ci csillagsz hajtotta vgre. Ekkor trtnt a matematika trtnetben az az egyedlll eset, hogy trvny szabta meg a PI, rtkt (3,1547 volt).
A hinduk 500 krl mr 3,1416-tal szmoltak. A perzsk 16 tizedes jegyig szmtottk ki az rtkt. 1784.-ben Shancks, angol matematikus 30 vi munkval 707 tizedes jegyig szmtotta ki, de 1944-ben a szintn angol Fergusson kimutatta, hogy az 528. tizedestl kezdve tvedett…
Mr a XVIII. szzadtl tudtk, hogy irracionlis szm. Jellsre a grg "PI" bett 1739-ben Euler javasolta.
Most pedig nzzk, hogy mi is ktdik Buffon grf nevhez? A legenda szerint felesge rendszeresen ktgetett, s gyakran kiesett a kezbl a ktt. Padljukat, prhuzamosan lefektetett deszkalapok bortottk, ezrt a lees t nha metszette, nha pedig nem metszette a padllapok illesztseinl lthat vonalakat.
lltlag ez ksztette Buffon grfot arra, hogy 1777-ben, elsknt bevezesse a geometriai valsznsg fogalmt. Kpletben adta meg, hogy mi a valsznsge annak, hogy a lees t metszi a padl vonalt (ez nyilvn fgg a vonalak tvolsgtl, s a t hossztl, s szerepel benne a PI rtke is).
A zrichi Rudolf Wolf 1850-ben a kpletet trendezte aPI rtkre.
A vonalak tvolsga 45 mm volt, 35 mm-es tt hasznlt, amit 5000-szer dobott fel, s szmolta, hogy hnyszor metszi a vonalak egyikt. A kapott rtket behelyettestette a kpletbe, s 3,1596 jtt ki neki. Termszetesen "vgtelen szm" feldobs hozna pontos kzeltst, de ha figyelembe vesszk, hogy egyszer tdoblssal szmtotta ki ezt az rtket…