Csoportosítás

Mi a drog, mi a narkotikum? A felelet egyszerű: kábítószer. De mit nevezünk kábítószernek?
Olyan szereket, amelyek bevétele után megváltozik az ember közérzete, ezzel együtt hangulata és sajnos igen gyakran a magatartása is. Orvosi felfogás szerint kábítószer az a gyógyszer vagy vegyszer, amelyik az élő szervezetben, elsősorban a központi idegrendszer működésében olyan változást idéz elő, mely (akárcsak rövid időre is) átalakítja az ember személyiségét. (A kábítószer elnevezés egyébként nem gyógyszertani, hanem jogi fogalom.)

Pszichotrop gyógyszereknek nevezzük az idegrendszer működését általában befolyásoló gyógyszereket. Hatástani szempontból több alcsoportjuk van, pl. nyugtatók, élénkítők, hallucinogének stb.

Az Egészségügyi Világszervezet Szakértői Bizottsága szerint: "Drognak tekintendő bármilyen szer (akár alkalmazzák a törvényes orvosi gyakorlatban, akár nem), amelynek túlzott fogyasztása nem gyógyászati célt szolgál", továbbá "bármilyen droggal való visszaélés közös vonása, hogy a drog a pszichét és a szervezetet egyaránt a hatalmába keríti".

Gyakran találkozunk a toxikománia szóval is. Ez hasonló értelmű szó, mint a narkománia, de tágabb jelentésű. Nemcsak a kábítószerekre, hanem más, pl. az izgatószerekre vagy az egyes élvezeti szerekre váló rászokást is magába foglalja.

Bármilyen okból kezd is el valaki saját szervezetével visszaélve rendszeresen kábító vagy hallucinogén szert szedni, előbb-utóbb kialakul az egyénre és a társadalomra egyaránt veszélyes lelki és testi függőség, a megszokás, a szenvedély állapota.

Szerencse, hogy míg lelki függőség minden kábítószerrel szemben kialakul, addig testi függőség csak néhánnyal szemben (ez azt jelenti, hogy a drog beépül a sejtek anyagcsere folyamatába, ez a szer rendszeres szedésének hiányában erős, és fájdalmas elvonási tüneteket eredményez…)

A drogokkal szemben nem egyforma idő alatt alakul ki függőség. Egyes drogokkal szemben viszonylag lassan (általában ezeket használják az orvosi gyakorlatban), másokkal szemben viszont szinte azonnal kialakul a függőség. A legveszélyesebb ilyen szempontból is talán a heroin, már két adag után súlyos lelki függőség következik be (!!!). Ezért (noha kitűnő fájdalomcsillapító volt) ma már teljesen kiszorult a gyógyászatból.

A legismertebb kábítószereket három nagy csoportba szokták sorolni.

Az első csoportot alkotják az agy pszichés tevékenységét nyugtató-kábító szerek. Az ebbe a csoportba tartozók a legelterjedtebbek. Ilyen, pl. az ópium (morfium és a többi természetes és mesterséges [kémiai] úton elállított származéka). De ide sorolható az alkohol is, hiszen központi idegrendszeri izgató hatása csak kis adagokban és alkalomszerűen érvényesül. Nagyobb adagban vagy éppen rendszeresen nagyobb adagban fogyasztva ugyanis (az egyéb szervekre, mint pl. a májra, és a gyomorra kifejtett károsító hatásáról nem is szólva), sokkal inkább bénítja a nagyagy önellenőrző tevékenységét.

Ebbe a csoportba sorolják még a viszonylag enyhébb hatású pszichotrop szereket, pl. a meszkalin. Nagyon fontos tudnunk azonban, hogy ez a hatás csupán a kemény vagy "nehéz" kábítószerekhez viszonyítva enyhébb és csak egyetlen kis adagra vonatkozik, hiszen nagyobb adagban vagy rendszeresen szedve ezek ugyanolyan halálos mérgek, mint a kemény drogok!

A második csoportba tartoznak az erős hallucinogén szerek, pl. az LSD. Ezek hatása hallucinációkat, víziókat okoz.

A harmadik csoportba sorolják azokat a drogokat, amelyek a nagyagykéreg izgatásával okoznak eufóriát. Ebbe a csoportba csak egyetlen természetes, valódi növényi alkaloid tartozik: a kokacserje levelében található kokain.

Vannak más felosztások is. Ezek lényegében annyiban térnek el az előbbitől, hogy pontosabban figyelembe veszik a hatásmódot és a hatás eredményét, következményét.

Mások megkülönböztetnek általános mérgeket (ide tartozik sok gyógyszer is!), kábítószereket és az olyan élvezeti szereket, amelyeknek központi idegrendszeri hatásuk van.

A valódi kábítószereket a következőképpen csoportosítják:

1. eufóriát okozó nyugtató-izgató szerek: ide tartozik az ópium és származékai (mind a természetes, mind a kémiai úton előállított, szintetikus kábító hatású fájdalomcsillapítók), valamint a kokain és a kawa-kawa (kábító bors).

2. a nagyagykéreg tevékenységét befolyásoló izgatószerek (hallucinogének, a hasisfélék, a meszkalin, a pszilocibin és más, különböző mérges gombák toxinjai, továbbá a szintetikus hallucinogén anyagok, mint az LSD, a DOM, a DMT vagy az STP).

3. az izgatószerek, mind a természetes anyagok (mint pl. a kath-tea vagy a bétel), mind a szintetikus úton előállítottak (mint pl. az amfetamin-származékok) ez utóbbiak között számos, ma is használatos gyógyszer található, de rendelhetőségüket, mert fennáll a megszokás veszélye, épp oly szigorú rendelkezések szabályozzák, mint a "valódi" kábítószerekét.

Vannak az említetteken kívül még olyan gyógyszerek, amelyeket a gyógyításban széles körben használnak, de hatástanilag közel állnak az említett három csoport valamelyikéhez. A velük való visszaélés, önmérgezés veszélye mégis csekély, mert előbb okoznak mérgezési tüneteket, semmint valamiféle bódító-kábító hatást. S ugyancsak ide tartozik a vegyiparban használatos sok oldószer is. Ezek azonban valójában az általános mérgek csoportjába tartoznak, pontosabban a nagyon veszélyes általános mérgekhez.

Ami a gyógyszereket illeti, azok (gondos ellenőrzés mellett adagolva) általában szerencsére nem vezetnek megszokáshoz. Azok szerencsétlenségére, akik a szokásosnál nagyobb adagtól, nem valamilyen gyógyító hatást várnak, hanem a "csoda" érzését, a várt csoda helyett legtöbbször csak súlyos rosszullétet vagy mérgezést kapnak. Olykor sajnos halálos mérgezést is idézhet elő a kíváncsisághoz társult tudatlanság.

Akik ilyen gondolatokat forgatnak a fejükben, jól tennék, ha emlékeznének a régi idők egyik nagy orvosának, Paracelsusnak ma is érvényes szavaira: "Minden anyag méreg, egyedül az adagon múlik, hogy egy anyag méreg-e vagy gyógyszer!"

Néhány közismert drog hatása, és függősége:

Drog	Hatás	Fizikai függőség	Pszichés függőség
Morfin	Álmosság, bódulat, szűk pupillák	Van	Van
Heroin	Álmosság, bódulat, szűk pupillák	Van	Van
Kodein	Álmosság, szűk pupillák	Van	Van
Phenazocin	Álmosság, bódulat, szűk pupillák	Van	Van
Pethidin	Nagyobb adag kivételével, mint a morfiné	Van	Van
Methadon	Álmosság, bódulat, szűk pupillák	Van	Van
Kokain	Izgatottság, remegés, hallucináció	Nincs	Van
Marihuana	Álmosság, ingerlékenység, táb pupillák, beszédesség	Nincs	Van
Barbiturátok	Álmosság, düllöngélés, összefolyó beszéd	Van	Van
Amfetaminok	Izgatottság, tág pupilla, remegés, beszédesség, hallucináció	Nincs	Van
LSD, DMT, Meszkalin, Peytol, Pszilocibin	Izgatottság, hallucináció, összefüggéstelen beszéd	Nincs	Van