A v�mp�r egy mitikus l�ny a n�pi kult�r�ban, rendszerint egy �jra fel�ledt emberi holttest, ami emberi vagy �llati v�ren �l, �s sok esetben term�szetfeletti er�kkel rendelkezik, mint az emberfeletti er� �s gyorsas�g, �llatok f�l�tti hatalom vagy �tv�ltoz�s. N�h�ny kult�r�ban nem-emberi v�mp�rok (p�kok, kuty�k, d�monok vagy ak�r n�v�nyek) is szerepelnek, de a v�mp�rizmus leggyakrabban emberekre korl�toz�dik. A v�mp�rok gyakori szerepl�k a horror-�s fantasy-irodalomban.

A v�mp�rizmus a t�rt�nelemben �s a pszichol�gi�ban arra utal, amikor valaki emberi vagy �llati v�rt iszik; rendszerint a nyakon kereszt�l, ahol a legk�nnyebb a hozz�f�r�s a f� art�ri�khoz. Bizonyos helyeken az emberek hitt�k, hogy term�szetfeletti hatalomra tehet szert, aki m�s v�r�t megissza.

Egy igen �rdekes eleme (valakije) az emberis�g mond�inak, tekintve, hogy szinte a f�ld�n �l� valamennyi n�p kult�r�j�ban megtal�lhat� a v�rsz�v�/v�riv� l�ny mot�vuma. Valamik�ppen mind a d�l-amerikai indi�nokban mind a szib�riai pusztas�gok lak�iban (�s folytathatn�nk a sort) felmer�lt az emberb�l �l�, t�pl�lkoz� �s m�gis; maga is k�zel emberi l�ny alakja. Ennek oka lehet egyr�szt Jung magyar�zata, miszerint ez az emberis�g kollekt�v tudatalattij�b�l sz�rmaz� k�p, vagy magyar�zhatjuk a porf�ria �s pellagra nev� betegs�gek kialakul�s�val �s v�mp�rikus jegyeket mutat� t�netcsoportj�val.

Ha a t�rt�neti m�ltat tekintj�k, a v�mp�rokat m�r az �kori g�r�g�k is ismert�k, �k emberszer� d�monokban hittek, akik a v�r�nket sz�vj�k �s betegs�geket terjesztenek. Empus�nak h�vt�k azt a v�riv� n�st�ny d�g�t, ami az �kori g�r�g sz�nm�vekben k�s�rtett. A lamia vagy brukolakhosz, �gy h�vt�k az �kori g�r�g�k az �ltalunk ma ismert v�mp�rt. A m�tosz szerint a v�mp�r mindig udvariasan kopogtat a h�z ajtaj�n, ez�rt a g�r�g�kn�l elterjedt szok�s volt, hogy az udvarias, egyszeri kopogtat�sra nem nyitnak ajt�t. A r�gi Assz�ri�ban az ekimmu volt ismert. Ez �let�ben ember volt, de ha valaki a hal�la ut�n felel�tlen�l nem temette el rendesen, akkor ekimmu lett bel�le. Ennek k�vetkezm�nyek�nt azt�n el�gg� szomjas �s �hes lett, �s a tov�bbiakban v�rsz�v�k�nt funkcion�lt.

A v�mp�r alakja er�sen �sszek�t�dik a v�r mot�vum�val, tekintve, hogy a v�mp�r (m�r) halott �s f�l-l�t�nek fenntart�s�hoz v�rre, ergo �letre van sz�ks�ge. A kereszt�nys�g felbukkan�s�val a v�mp�r alakja m�g szorosabban �sszek�t�d�tt az �rd�ggel �s a gonosszal, majd a n�pi mot�vumokba beker�lt el�z�s�nek kereszt�nyi jellege is.

Egyes forr�sok szerint az els� v�mp�r K�in volt, �d�m �s �va els�sz�l�tt fia. Miut�n K�in meg�lte �ccs�t, �belt, Isten �r�k k�rhozatra �t�lte. K�in megk�stolta �ccse v�r�t, ez�rt csak v�ren �lt, �gy v�lt v�mp�rr�.

A v�mp�rok a nyakon kereszt�l sz�vj�k az emberi v�rt, azaz a legf�bb t�pl�l�kukat, amely sz�ks�ges az �letben marad�sukhoz. Ha bizonyos id�n bel�l nem jutnak elegend� v�rhez, kipusztulnak. Ha egy v�mp�r v�rt sz�vott, k�t �rulkod� kis sebhely marad a karon, a l�bon, illetve a nyakon. Ezt az �jszaka leple alatt teszik meg, �s a hiedelmekkel ellent�tben ak�rhov� bejutnak. (Ha j�rtak ott, ha nem.) A kil�t�ket hom�ly fedi, elk�pzel�s azonban akad. �ldozatukat egy-egy v�rsz�v�s alkalm�val nem �lik meg, de el�fordul, hogy v�letlen megkarmolj�k, illetve elvisznek egy hajsz�lat, vagy egy�b szem�lyes dolgot. Lehet ak�r egy t�rgy is. Ez annak a jele, hogy k�s�bb m�g biztosan visszaj�nnek.

Az els� modernkori v�mp�rt�rt�netet Byron orvosa, John William Polidori �rta 1816-ban egy bar�ti k�lt�i versenyen (ugyanerre a versenyre k�sz�lt Mary Shelley Frankenstein c�m� reg�nye). A reg�nyben szerepl� kalandor v�mp�rt Byronr�l mint�zta.

M�ra a v�mp�r sz� �sszekapcsol�dott az emberben megb�v� �llattal, a 19. sz�zad vadromantik�j�val, �s a titokzatoss�ggal. A szerepj�t�kok �s g�tikus-fantasy filmek folyom�nyak�pp a sz�nak val�di szubkult�r�ja alakult ki, ahol is „v�mp�ros” a hossz� fekete b�rkab�t, a titokzatos viselked�s, a vads�g, �s az agresszi� is. Ezekben a szubkult�r�kban a v�mp�rokkal kapcsolatos hiedelmek legt�bbje tov�bb �l, gyakori szab�lyok, hogy a v�mp�rokat meg�li a napf�ny, nem l�tszanak a t�k�rben, nappal alszanak �s nem l�phetnek be h�vatlanul haland� otthon�ba; a v�mp�rok mindig rendk�v�l sz�pek, �s �lethosszuk v�gtelen, vagy t�bbsz�r�se az emberi �lettartamnak.

A v�mp�r sz�nak sosem m�l� divatja keletkezett Eur�p�ban elterjed�se ut�n �s ez a divat egyre ink�bb csak terjeszkedik. A v�mp�rreg�nyek n�pszer�nek sz�m�tanak a t�vol-keleti kult�r�ban is. Jap�nban sz�mos anime �s manga k�sz�lt, amelyek v�mp�ros t�rt�netekket haszn�lnak alapul (Vampire Knight, Hellsing, Blood+, Vampirehunter D, stb.)

H�res v�mp�rt�rt�netek:

V�mp�r Brooklynban

Nosferatu

A v�mp�r �rny�ka

Interj� a v�mp�rral

V�mp�rok b�lja

A v�mp�r cs�kja

Buffy, a v�mp�rok r�me

Drakula halott, �s �lvezi

Van Helsing

Penge

Penge 2

Penge 3

Underworld

Underworld 2

Underworld 3

Bloodrayne

V�mp�rok

Alkonyat

Alkonyatt�l pirkadatig

K�rhozottak Kir�lyn�je